Imák jeles alkalmakra és hétköznapokra

[Kaláris]

Szent Mihály arkangyal! Védelmezz minket a küzdelemben, a Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük: Parancsoljon neki az Isten!
Te pedig mennyei seregek vezére, a Sátánt és a többi gonosz szellemet, kik a lelket vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!
Amen.
_________________

"...
Ameddig azok döntik,
Mi ültetjük addig a fenyőt!"

[Duft]

Az én Miatyánkom

Mikor szíved már csurdultig tele
-Mikor nem csönget rád soha senki se-
Mikor sötét felhő borul életedre,
Mikor kiket szeretsz,- nem jutsz,
az eszükbe:
Ó "Lélek" - ne csüggedj! Ne
pusztulj bele!
Nézz fel a magasra -reményteljesen,
S fohászkodj:
- MIATYÁNK KI VAGY A MENNYEKBEN.

Mikor magányod ijesztően rád szakad-
Mikor körülvesz a durva szavak özöne-
Átkozódik a ROSSZ, erre van Istene...!
Ó Lélek"- ne csüggedj! Ne roppanj bele!
Nézz fel a magasba- és hittel rebegd:
Uram!
- SZENTELESSÉK A NEVED!

Mikor mindenfelől forrong a "nagyvilág"-
Mikor elnyomásban szenved az
Igazság-
Mikor elszabadul a Pokol a Földre,
Népek homlokára Káin bélyege
van sütve:
Ó "Lélek" - ne csüggedj! Ne
törjél bele!
Nézz fel a magasba hol örök fény
ragyog,
S kérd: Uram!
- JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD!

Mikor beléd sajdul a rideg valóság,
Mikor életednek nem látod a
hasznát-
Mikor magad kínlódsz, láztól
gyötörve-
Ó "Lélek" ne csüggedj! Ne keseredj
Nézz fel a magasba - hajsd meg a homlokod,
A mondd: Uram!
- LEGYEN MEG A TE AKARATOD!

Mikor a "kisember" fillérekben számol-
Mikor a drágaság idegeken táncol-
Mikor a "gazdagság" milliókat költ, hogy éljen-
És millió szgény a "nincstõl"
hal éhen-
Ó "Lélek" ne csüggedj! Ne roskadj bele!
S kérd: Uram!
- ADD MEG A NAPI KENYERÜNKET!

Mikor életedbe lassan belefáradsz
Mikor hited gyöngül- sőt ellene támadsz-
Mikor, hogy imádkozz: nincs
kedved, sem erőt-
Mikor lázad benned, hogy tagadd meg Őt...!
Ó "Lélek"- ne csüggedj!
Ne egyezz bele!
Nézz fel a magasba - s hívd Istenedet:
Uram! - segíts!
BOCSÁSD MEG VÉTKEIMET!

Mikor hittél abban, hogy téged
megbecsülnek,
Munkád elismerik, lakást is szerzek-
Mikor verejtékig hajszoltad magadat-
S később rádöbbentél, hogy csak
kihasználtak...!
Ó "Lélek", ne csüggedj!
Ne ess kétségbe!
Nézz fel a magasba:-
sírd a Teremtőnek:
Uram!
- MEGBOCSÁTOK AZ ELLENEM VÉTKEZŐKNEK...!

Mikor a "nagyhatalmak" a békét tárgyalják,-
Mikor BÉKE sehol!!! Csak
egymást gyilkolják...!
Mikor a népeket a vesztükbe hajtják...!
-S kérded: Miért tűröd ezt?!
Istenem! MI ATYÁNK!
Ó "Lélek"-ne csüggedj!
Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba-s
könyörögve szólj!
Lelkünket kísérti a "ROSSZ"
támad, tombol...!
Uram!- Ments meg a kísértéstől!
MEG A GONOSZTÓL!
ÁMEN!

Utóhang

S akkor szólt a Mester:
Kemény szelíden:
Távozz Sátán! Szűnj vihar!
Béke, csend legyen!
Miért féltek-ti kicsinyhitűek...?
Bízzatok! Hiszen Én megígértem nektek...!
Pokoli hatalmak rajtatok- erőt
nem vesznek...!
Hűséges kis nyájam-
Én Pásztorotok vagyok-
S a végső időkig
VELETEK MARADOK!

[piéta]

Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje


Az emberfeletti hatalmakhoz, szentekhez fohászkodás egyidős az emberiséggel. Különösen baj, vész esetén kérték segítségüket a vigaszra szorulók elűzni a rosszat, leküzdeni a csapásokat, amikor az emberi erő és akarat már kevésnek bizonyult. Az egyik legfélelmetesebb elemi erőtől, a tűztől való rettegés keltette életre Flóriánnak a "tűz katonájának" kultuszát. Szent Flórián alakjával a világon sok helyen találkozhatunk. Templomokban, házak falába süllyesztve, köztereken áll a római katona szobra, aki rocskából önti a vizet az égő ház tetejére. Tűzoltó elődeink védőszentjükként tisztelték, díszünnepként ülték meg május 4-ét Flórián napját, s a tűzoltók ma is a személye előtti főhajtással tisztelegnek alakjának. Élete és halála megmintázza azt az elkötelezett hivatástudatot, melynek alapja a munkába vetett hit és a hagyományokhoz való ragaszkodás. Flórián Diocletianus egyszerű katonája volt, de jelképpé vált: az emberség, önzetlen segíteni akarás és hősies bátorság jelképévé.

A Flórián legenda

A Flórián-legenda valós alapokon nyugszik. Flórián a szent, történelmi személy, kinek vértanú haláláról szóló történetét a kódexek megőrizték. A Berni Kódex adatait egészíti ki a "Passio St. Florian", a tulajdonképpeni legenda, ami két kéziratból maradt ránk a IX. század végéről. Florianus Cesiaban (a mai Felső-Ausztria területén) született a III. század második felében. Diocletianus császár uralkodása idején lépett be légiósként a római hadseregbe, ahol tehetsége, bátorsága révén gyorsan haladt előre a katonai pályán, rövidesen Caecia erőd parancsnoka lett. A legenda szerint az erődben hatalmas tűzvész pusztított, amit Florianus - szinte kilátástalan helyzetből - megfékezett. Katonái, kiket a legszörnyűbb tűzhaláltól mentett meg, Florianus emberfeletti, isteni erejének tulajdonították a tűzvész elmúltát, s hírét szájról szájra adva, megszületett a Flórián-legenda:

"Diocletianus és Maximian császárok uralkodása idején üldözték a keresztényeket. Ebben az időben a Noricum-parton Aquilius helytartó kormányzott, aki Lorchba érkezése után nagy buzgalommal látott hozzá a keresztények felkutatásához. Florianus katonái közül is elfogtak negyvenet, kiket hosszú kínzások után tömlöcbe vetettek. Florianus igazságérzete, emberségessége fellázadt Aquilius kegyetlenkedései ellen, börtönbe vetett 40 társa mellé állt, magát is kereszténynek vallva. Ezt megtudva a helytartó felszólította, hogy áldozzon az isteneknek, ezt azonban Florianus megtagadta. Ekkor kegyetlenül megkínozták, majd kínpadra feszítették. Végül megszületett az ítélet és a császár parancsára 304. május 4-én malomkővel a nyakában az Enns folyóba vetették. A hóhér, aki bedobta megvakult, a folyó megijedt és a holttestet egy kiálló sziklára sodorta, ahol egy sas kiterjesztett, keresztet formáló szárnyakkal őrizte. Majd a szent megjelent egy asszonynak és megmutatta a helyet, ahol a holtteste található. A jelenés után az asszony befogta az igavonó állatokat, az Enns folyóhoz hajtott és megtalálta a holttestet, amit a pogánytól való félelmében szalmával és lombbal takart le. Az úton az igavonó állatok úgy kifáradtak, hogy egy lépést sem mentek tovább. Akkor az asszony fohászkodására egy forrás fakadt a földből, amely még ma is ad vizet. A felfrissült állatok továbbmentek, majd megálltak azon a helyen, amit a szent megjelölt. Sietve és titokban temették őt el. A sírnál számos csoda történt; gonosz szellemeket űztek ki emberekből, betegek gyógyultak meg és találtak enyhülést. Mindez történt a Noricum-part közelében Lauriacumban, Diocletianus és Maximian uralkodása idején, amikor Aquilinus volt a helytartó."

Flórián sírja fölé a IX. században oltárt emeltek, majd kolostort építettek. Mert folyóban halt mártírhalált, a középkorban az árvizek elleni védőszentként is tisztelték. A legkorábbi magyarországi Flórián ábrázolás a XV. századból ismeretes a török hódoltság megszűntével a betelepült németek révén. Később az egyre szaporodó, egész falvakat, városokat elpusztító tűzvészek nyomán egyre több kép, szobor vagy kápolna készült, szentmiséket tartottak, harangoztak, sőt néhol böjtöltek a tiszteletére. A "tüzes" mesterségek - pékek, kéményseprők, kovácsok - képviselői választották külön védnökük gyanánt. Szent Flórián ünnepét országszerte többfelé megünnepelték az önkéntes tűzoltóegyletek tagjai: istentisztelet, díszőrség felvonulása, nagy parádé emelte ki eme ünnep jelentőségét. A várpalotai önkéntes tűzoltó testület zászlaját Steiner Ádám plébános e szavakkal indította útjára:


"Vigyétek Barátaim a zászlót!
Tűzzétek ki, hogy nyíltan lengjen, szabadon!
Mindegy, ha nincs is sas fölötte,
Sz. Flórián áll őrt azon.
Sz. Flórián! kihez könyörgünk,
ki szíveinkben itt lakik
Előre hát! Míg ő közöttünk,
E szent ügy el nem bukhatik!"

[susubolond]

[Duft]

Zs 55

Könyörülj rajtam, Isten, mert taposnak rajtam az emberek, egész nap hadakozva legyűrnek. Ellenségeim egész nap taposnak, bizony hadakoznak ellenem, ó, Fölséges. Bármikor fog is el a félelem, én tebenned remélek. Istenben, akinek dicsőítem szavát, az Istenben remélek, nem félek, ember mit árthatna nekem? Egész nap felforgatják dolgaimat, vesztemre tör minden gondolatuk. Viszályt szítanak és köröttem ólálkodnak, sarkam után leselkednek.Ahogyan ők életemre törnek, úgy fizess vissza gonoszságukért, törd össze haragodban e népeket, Isten! Te számon tartod bújdosásomat, gyűjtsd tömlődbe könnyeimet: Ugye számon kéred őket? Akkor majd meghátrálnak ellenségeim, bármely napon hívlak segítségül: íme megismertem, hogy te vagy Istenem. Az Istenben, akinek dicsőítem szavát, az Úrban, akinek dicsőítem szavát, az Istenben remélek, nem félek; Ember mit árthatna nekem? Tartozom neked, Istenem, azzal, amit megfogadtam, megadom neked a hálaáldozatokat, mert megmentetted életem a haláltól, lábamat az elbukástól, hogy Isten előtt járjak az élők világosságában.

Ha megtesszük a kezdő lépést, megtapasztaljuk Isten segítségét

Drága Mennyei Atyánk, te velünk vagy a legnehezebb napokban is. Köszönjük, Istenünk, el nem múló szeretetedet.

[209d]

Magyar testvéreim

Imádkozzon mindenki, hogy Apró Antall hazaáruló
rokona Gyurcsány Ferenc alighanem tolvaj, ne tudja elfoglalni a Miniszterelnöki széket.
Hátha van néhány "becsületes" képviselö, és nem jön össze ez a szörnyü bolsevik szemétség
A Jó Isten segítsen minket , és drága hazánkat :idea:

[Duft]

Zs 16

Dávid imádsága. Hallgasd meg, Uram, igaz ügyemet, méltasd figyelemre könyörgésemet. Hallgasd meg könyörgésemet, nem álnok ajakról fakad. Színed elől jöjjön igazság nekem, szemed lássa meg igazamat. Vizsgáld meg szívemet, és látogasd meg éjjel, tégy tűzpróbára engem, és nem találsz bennem gonoszságot. Szám nem beszélt emberek dolgáról, kerültem ajkad igéi szerint az erőszakos utakat. Tartsd meg léptemet a te ösvényeiden, hogy meg ne inogjon a lábam. Hozzád kiáltok, hisz te meghallgatsz, Istenem! Hajtsd hozzám füledet, hallgasd meg szavaimat! Mutasd meg csodás irgalmadat, hiszen megmented az üldözőktől azokat, akik jobbodban bíznak! Óvj, mint szemed fényét, nyújts szárnyad árnyékában menedéket nekem a gonoszok elől, akik nyomorgatnak engem!Ellenségeim dühöngve körülkerítettek, bezárták kövér szívüket, szájuk ontja a kevélységet. Megleptek, s íme, körülvesznek, rám szegezik szemüket, hogy földre terítsenek, Tekintetük, mint a prédára kész oroszláné, s mint a rejtekhelyén meghúzódó oroszlánkölyöké. Kelj fel, Uram! Előzd meg és terítsd le őt! Ments meg engem kardoddal az istentelentől, karoddal a halottaktól, Uram, a holtaktól, akiknek nincs már részük az életből! Töltsd meg hasukat javaiddal, hadd lakjanak jól gyermekeik, s hagyják fiaikra, ami megmarad. Én azonban igazságban látom meg arcodat, és színed látása tölt el amikor fölébredek.

ÁMEN

[boraka]

"Áldott legyen a szív, mely hordozott,
és áldott legyen a kéz, mely felnevelt.
Legyen áldott eddigi utad,
és áldott legyen egész életed.

Legyen áldott benned a Fény,
hogy másoknak is fénye lehess,
legyen áldott a Nap sugara
és melegítse fel szívedet,

hogy lehess meleget osztó forrás
a szeretetre szomjazóknak
és legyen áldott támasz karod
a segítségre szorulóknak.

Legyen áldott gyógyír szavad
minden hozzád fordulónak,
legyen áldást hozó kezed
azoknak akik érte nyúlnak.

Végül legyen áldott immár
minden hibád, bűnöd, vétked,
hiszen Aki megbocsátja,
végtelenül szeret téged.

Őrizzen hát ez az áldás
fájdalomban, szenvedésben,
örömödben, bánatodban,
bűnök közti kísértésben.

Őrizze meg tisztaságod,
őrizze meg kedvességed,
őrizzen meg Önmagadnak
és a téged szeretőknek."

[Duft]

1.
Miatyánk!

Mi Atyánk,
Ki végnélküli bölcsességgel
Kormányzod a mindenséget,
Mélységes mély hódolattal
Dicsőítve áldunk Téged.

Ki vagy a mennyekben
S kápráztató fényességben
Trónolsz csillagok felett,
Ne vond vissza kérve kérünk,
Oltalmazó kezedet.

Szenteltessék meg a Te neved!
Fenségedet magasztalja
Ajkunkon csendölő zsoltár,
Hálaének, buzgó fohász,
Szívünkben az égő oltár.

Jöjjön el a Te országod!
Jöjjön el, epedve várjuk,
Mint azt jövendölte nekünk
Üdvözítőnk, a Mester.

Legyen meg a te akaratod!
Mindenben az teljesüljön,
Legyen úgy, mint Te kívánod,
Hiszen minden javunk, kincsünk,
Tőled van, te adományod.

Mint a mennyekben, úgy itt a földön is
Víznek, légnek tengerében
Minden a te teremtményed.
Újadnak egy intésire
Elenyészik vagy föléled.

Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma!
Rügyfakasztó termőföldre,
Küldj esőt és napsugarat,
Annak, aki vet s arat.

Bocsásd meg a mi vétkeinket!
Irgalommal légy irántunk,
Gyarló emberek vagyunk;
Azt tegyük, mit sugall szívünk,
És nem gőggel telt agyunk.

Mint mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
Szívleljük meg intelmedet:
Ne tápláljunk haragot!
Kenyérrel dobáljuk vissza,
Ki ránk követ ragadott.

S ne vigy minket a kísértésbe,
De adj erőt és önuralmat,
Hogy a csábnak ellentálljunk,
Arról könnyen lemondhassunk,
Mit kíván a szemünk, szájunk.

De szabadíts meg a gonosztól,
Ments meg minket romlottságtól,
Óvj meg gondtól, súlyos bajtól,
Gyásztól, keservtől, és jajtól,
Ellenségtől, csatazajtól.

Mert Tied az ország, a hatalom és a dicsőség!
Tiéd az örökélet és a mindenség.
Add istenünk áldásod ránk
S hő fohászunk esdve kérjük
Hallgass meg ó miatyánk!
Ámen!

Ez imádság szerzője: Dr. Austerlitz Vilmos bártfai főorvos, volt kolozsvári egyetemi tanársegéd. Budapesten orvosnövendék korában a Dávid Ferenc Egyletnek tagja lett. Nemcsak orvosi, természettudományi kérdések foglalták le, hanem a vallás kérdései is. Nagyon értékes teológia könyvtárt gyűjtött össze. Szervét Mihály nyomán haladó orvos, aki az unitárius vallásnak - elszigeteltségében Bártfán - meggyőződéses lelkes apostola.

(kiírtam az Erdélyi Magyar Unitárius Naptár-ból, az 1948.-ik Szökő évre)



2.

URI IMA


Mi atyánk! Ki a mennyekben vagy
S a földnek határin;
Zúgó tenger rémes ölén,
Csillagok sugárin;
Az éjszaka sötétében,
A nappal fényében;
Támadásban, enyészetben …
Az ember lényében:

Szenteltessék meg neved, mely
Annyiak ajkán él;
Melyet tiszta, buzgó szívből
Annyi millió fél.
“Szent, szent a seregek ura”,
ezt hirdeti minden.
Te vagy egyedül a szentség,
Imádandó Isten!

Jöjjön el a te országod!
A mennyek országa!
Ez minden igaz kebelnek
Vágya, boldogsága.
Keblünk, melyben akaratod
Honol, uralkodik,
Boldog és megelégült lesz,
Erre vágyakozik.

Legyen meg szent akaratod,
Miképpen a mennyben:
Azonképpen itt a földön,
Szavad véghez menjen!
Mert te egyedül vagy igaz,
Irgalmas egyszersmind;
Megfizetsz mindenkinek te,
Cselekvése szerint.

Add meg a mi mindennapi
Kenyerünket nekünk!
Tápláld, éltesd – kérve kérünk –
Mind testünk, mind lelkünk.
Kenyért adj az éhezőknek
S a szűkölködőknek;
Törüld le könnycseppjeit a
Gyászos szenvedőknek!

És bocsásd meg vétkeinket, mint
Mi is megbocsátunk
Az ellenünk vétetteknek
Bocsánatot adunk.
Mert igen gyakran vétkezünk,
Bűnre hajol szívünk;
De te nézd el vétkeinket
Kérünk jó Istenünk!

Ne vigy minket kísértésbe,
Mert nem egyszer s egy helyt,
A hiú csáb s a gonosz vágy
Bűn hálójába ejt.
Te adj nekünk bölcs belátást,
Adj józan értelmet,
Elűzhessük “minmagunktól!”
A bűnt s kísértetet.

Szabadíts meg a gonosztól!
Mert gonosz a világ;
Gonoszat cselekszünk mi is,
Szívünk bálványt imád.
Nézd el – esdünk – gonoszságunk,
A gonosztól megments;
Védelmező, oltalmazó
Szárnyaid alá rejts!

Mert az ország, a hatalom
Jó atyánk! Mind tiéd;
Nevedre száll, téged illet
Dicséret, dicsőség!
…Jézus tanított meg erre,
Hitünk apostola;
Naponként így imádkozunk,
Szánk, szívünk ezt szólja.

[piéta]

Cyber, bor volt, akkor a sör következik!

"A középkorban a szerzetesrendek nem csak a tudomány művelésében, oktatásban, gyógyításban jártak élen, de elvitathatatlan a szerepük a modern sörkészítésben is. Ilyen híres sörkolostor volt a freisingi Weihenstephan kolostor, ahol már a IX. századtól főzték a sört, vagy a St. Gallen-i apátság. Ez utóbbiban több mint száz barát csak a sörfőzéssel foglalatoskodott. A középkorban jelent meg a komló a sörfőzés folyamatában. Ez körülbelül a XIII. századra tehető, ám az áttérés az új "fűszerre" hosszú ideig tartott. Angliában például 1524-ig tilos volt a komló használata a sörfőzéshez. Nürnbergben 1290-ben hirdették ki azt a rendeletet, mely előírta, hogy sört zabból, búzából, kölesből, rozsból nem főzhetnek."



Szent Miklós az utazók és sörfőzők védőszentje

[Cybercandide]

Arra gondoltam, hogy az év, akár a mezőgazdasági év és az ünnepek jelesebb alkalmaira régen és manapság elmondott szép és/vagy kedves, akár humoros imákat lehetne itt megjelentetni mindannyiunk okulására, hogy meríthessünk belőlük lelki táplálékot.

Íme egy, borászok, szőlőművelők számára hasznos kis ima elsőnek:

Szent Donát napján.

Istennek szent Anyja könyörögj érettünk,

Óh Mária, Krisztus anyja

Téged kérünk, Isten előtt légy szószólónk,

Szent Donátus pátronussal közbenjárónk,

Hogy mentse meg szölleinket jégesőtől,

Dértől, fagytól, mindenféle rossz veszélytől,

Hogy rendelne alkalmatos jó időket,

Bő terméssel áldaná meg szölleinket,

Tekintse meg ezen összegyűlt seregét,

Amely kéri buzgósággal segedelmét.
_________________
"Uram, a késemért jöttem."
(Fülig Jimmy in: Piszkos Fred a Kapitány)
-------------------------------------------------