|
| Előző téma megtekintése :: Következő téma megtekintése |
| Szerző |
Üzenet |
Kaláris KönyvBoszorga
Csatlakozott: 2004.09.13., Hétfő, 14:06 Hozzászólások: 3807 Tartózkodási hely: Kisváros az Alföldön
|
Elküldve: Kedd. Máj. 03, 2005 3:06 pm Hozzászólás témája: |
|
|
Úgy legyen! Örömmel olvastam szavaid kedves akömarad! _________________
"...
Ameddig azok döntik,
Mi ültetjük addig a fenyőt!"
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
akőmarad Nokedli
Csatlakozott: 2005.04.21., Csütörtök, 10:08 Hozzászólások: 1 Tartózkodási hely: Erdély
|
Elküldve: Csüt. Ápr. 21, 2005 10:18 am Hozzászólás témája: |
|
|
Egyik erdélyi ismerősöm cikke:
Habemus papam!
Nagy öröm járja át szívünket: van Szentatyánk. Istennek hála!
Német pápát, és név szerint őt óhajtottam. Rá tippeltem a netten. Most ő a pápa. Ezért nagy az örömöm. Örvendek, mert Lengyelországon át most Németországot ébreszti fel minden értelemben az Örömhír.
Annak a népnek a fia Ő, ahol az újkori egyházszakadás 1517-ben elkezdődött. Annak a népnek a fia, amelyet a 20. század két vesztes háborúja után durván megaláztak. Megalázták lelkileg, szellemileg, majd országukat megosztották a világ két ideológiája közt. Egymással szembe állították a német népet. Súlyos bűntudatot oltottak beléje, amit a mai napig tartó kártérítéssel is tetőztek.
Ez a nép, hála Istennek, talpra állt és él.
Ez a nép, II. János Pál pápa szolgálata elején újra egyesült területileg!
A lelki egyesülés is elkezdődött és nagy lépést jelentett a megigazulásról szóló közös nyilatkozat, amit Augsburgban írtak alá katolikus és evangélikus részről.
A német nép lelki egyesülésének nagy momentuma ezután következik be.
Húsvéti öröménekünk nagy igazságát már egy évtizede várom: amint a bűn fáján győztes sátánt, keresztfáján győzte le Krisztus, úgy a keresztények egyesülése ott kezdődjön el, ahol a szakadás is elkezdődött.
Szent reménységgel és imádsággal várom, hogy amint Németország „testi” egyesülése valóság lett, úgy valósuljon meg a katolikusok és evangélikusok között a "lelki egyesülés”. Ennek nagy munkása XVI. Benedek pápa lesz. Ez korunk égető, bár ki nem mondott óhaja és megvalósulása majd a hit nagy csodája lesz.
II. János Pál pápa Lengyelországa az európai kereszténység látványos újjászületését hozta. Megbékéltek a lengyelek és németek. Lengyelország lelki felemelkedésének hatása Németországra is átterjedt. XVI. Benedek pápa Németországa a harmadik évezred európai kereszténységének újjászületését fogja eredményezni. Ennek nyitányát 2005. augusztusában a Kölni Ifjúsági Világtalálkozón fogjuk tapintani, mint szívünk dobogását az ütőéren. Az egyház egységének helyreállítása majd világméretű megújulást hoz. Ez lesz a Szentlélek műve és kora.
Szentatyánk neve is előre mutat.
Az utolsó Benedek nevű pápa, XV. Benedek (1914-1922) volt, aki kiváló szellemi adottságokkal rendelkezett. Már 1915-ben béke közvetítéssel próbálkozott. A szabadelvű államfők azonban elutasították. A háború után széleskörű segélyakciókba kezdett, hogy a nyomort enyhítse. 100.000 hadifogoly a Szentszék közvetítése folytán szabadult meg. Az eltűntek felkutatására felállított irodája kb. 200 ezer eltüntet talált meg. Romain Rolland író mondta, hogy "a Vatikán a második Vörös Kereszt lett". Alatta a pápaság diplomáciai hatalommá nőtte ki magát. Hozzájárult az olasz katolikusok politikai pártjának felállításához (Partito Popolare), amely 100 képviselőt küldött a parlamentbe. Nagy gondot fordított a papképzésre. Az Egyházi Törvénykönyv (CIC) megjelenése 1918 pünkösdjén, uralkodásának legjelentősebb eseménye volt.
Ma, mikor megjelent a Vatikán erkélyén XVI. Benedek pápa, valami különöset mondott és nevével is akar mondani a világnak és az egyesülő Európának.
Segítse Őszentségét a Szentlélek és mindnyájunk imádsága, hogy tudja megtenni mindazt a jót értünk, egyházáért és a világért, amely ott lobogott szerény és átszellemült szívében.
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Gregorian Vendég
|
Elküldve: Kedd. Ápr. 19, 2005 8:34 pm Hozzászólás témája: |
|
|
Joseph Ratzingert választották pápává a bíborosok
XVI. Benedek köszönti a hívőket a vatikáni Szent Péter-székesegyház erkélyéről
Kedden este tíz perccel hat óra előtt felszállt a fehér füst a Sixtus-kápolnából: a bíborosok negyedik nekifutásra a német Joseph Ratzingert választották pápává, aki XVI. Benedek néven lépett trónra. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levélben fejezte ki jókívánságait.
Több mint százezer ember előtt osztott áldást az új pápa, a XVI. Benedek néven trónra lépett Joseph Ratzinger a vatikáni Szent Péter-bazilika erkélyéről.
A német pápa röviddel este háromnegyed hét előtt jelent meg a bazilika erkélyén, s az összesereglett rómaiakat üdvözölve elődje, II. János Pál érdemeit méltatta, akit újólag "nagy pápának" nevezett. Hangsúlyozta, hogy ő is alázatos szolgája lesz egyházának.
XVI. Benedek pápa eddigi életrajza
http://www.eletjel.hu/papa.htm
XVI. Benedek azaz Joseph Ratzinger az új pápa
Vasárnap iktatják be az egyházfőt a Szent Péter téren - Joseph Ratzinger szerda reggel 9 órakor más egyházi vezetőkkel együtt misét mutat be a Sixtus-kápolnában
http://www.hirado.hu/cikk.php?id=33647 |
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Gregorian Vendég
|
Elküldve: Vas. Ápr. 10, 2005 3:45 pm Hozzászólás témája: |
|
|
II. János Pál Pápa üzenete:
Totus Tuus! - Egészen a Tiéd!
NE FÉLJETEK a harmadik évezred szentjei lenni!
NE FÉLJETEK tanúságot tenni a bennetek élő Fényről, a Világ Világosságáról!
Evezzetek a mélyre, NE FÉLJETEK építeni a szeretet civilizációját!
NE FÉLJETEK kapukat tárni Krisztusnak!
NE FÉLJETEK attól, hogy befogadjátok Krisztust, és az Ő erejét!
NE FÉLJETEK, mert az Úr velünk van a világ végéig!
Totus Tuus! - Egészen a Tiéd!
1. Ne féljetek! 1:15 - - 373
2. Teljesen a Tiéd - Totus tuus - Mester, hol lakol? 7:46 - - 753
3. Uram, irgalmazz 2:53 - - 243
4. Emmánuel 3:47 - - 318
5. Jó az Urban bizakodni 4:00 - - 253
6. Mennek az asszonyok 3:54 - - 221
7. Az Ország 5:23 - - 354
8. Ébredj fel! 3:12 - - 215
9. Életünk Krisztus 3:01 - - 255
10. Mi csak vándorok vagyunk 4:50 - - 315
11. Reményünk Krisztus 6:07 - - 203
12. Napének
(vers: Szedõ Dénes OFM) 2:26 - - 218
13. Szentlélek 3:03 - - 293
14. Csak Jézusnak szolgálok 6:28 - - 307
15. A szeretet 4:17 - - 278
Totus Tuus! - Teljesen a Tiéd: Hallgasd végig: http://www.plebania.net/kephangtar/hallgat.php?zid=35 |
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Gregorian Vendég
|
Elküldve: Szomb. Ápr. 09, 2005 8:34 pm Hozzászólás témája: |
|
|
Ne féljetek!
A békés, nyugodt Csend pillanatait éljük.
II. János Pál, Róma püspöke, a Katolikus Egyház 264. pápája 2005. április 2-án visszaadta lelkét Teremtőjének. A következő sorokkal nemcsak emlékezni szeretnénk Őrá, hanem emlékeztetni is kívánjuk egymást, önmagunkat mindarra, amit rajta keresztül a Szeretet üzent számunkra.
Ebben a gondterhelt, aggályoskodó világban a címben is említett két szó volt a Szentatya legfőbb, legtöbbször elhangzott felhívása:
NE FÉLJETEK a harmadik évezred szentjei lenni!
NE FÉLJETEK tanúságot tenni a bennetek élő Fényről, a Világ Világosságáról!
Evezzetek a mélyre, NE FÉLJETEK építeni a szeretet civilizációját!
NE FÉLJETEK kapukat tárni Krisztusnak!
NE FÉLJETEK attól, hogy befogadjátok Krisztust, és az Ő erejét!
NE FÉLJETEK, mert az Úr velünk van a világ végéig!
Ne féljünk hát, kedves testvérek, ismerősök és ismeretlenek, hívők és keresők - mind, Isten gyermekei!
Szinte megfoghatatlanul gazdag, mély és színes örökség maradt hátra, hogy a csodálatos zászlót, Krisztus keresztjét tovább vigyük, hirdetve a végsőkig kitartó, hűséges szeretet erejét egy értékvesztett világban. Szentatyánk pedig, aki most előrement, hogy közbenjárjon értünk mennyei Atyánknál, itt hagyta nekünk mosolyát, tiszta tekintetét és mindezek megerősítéseként, a "nagy titok" nyitjaként pápai jelmondatát: "Teljesen a Tiéd!"
Örüljünk, hálás szívvel ünnepeljünk ezen a mennyei születésnapon! Húsvét fénye, a feltámadás boldogsága kísérje II. János Pál pápát a Megváltó színe elé!
Köszönet neked, Szentatya! Köszönet Szentatyánkért, Istenünk |
|
| Vissza az elejére |
|
 |
kemili Vendég
|
Elküldve: Csüt. Feb. 24, 2005 10:59 pm Hozzászólás témája: |
|
|
| katicabogár írta: | Imádkozzunk Őszentségéért! Megint kórházba kellett szállítani. |
Folyamatosan imádkozom a gyógyulásáért, amióta beteg.
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
katicabogár naposcsibe géppisztollyal

Csatlakozott: 2004.09.13., Hétfő, 19:49 Hozzászólások: 2559 Tartózkodási hely: Eger
|
Elküldve: Csüt. Feb. 24, 2005 9:45 pm Hozzászólás témája: |
|
|
Imádkozzunk Őszentségéért! Megint kórházba kellett szállítani. _________________
 |
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Mórgos Vendég
|
Elküldve: Szomb. Dec. 04, 2004 1:33 pm Hozzászólás témája: |
|
|
DAMASZKUSZI SZENT JÁNOS áldozópap, egyháztanító
Ünnepe: december 4
Adventi utunkon szilárd alapot keresve akarunk haladni, Ez a szikla alap Jézus, vele akarunk találkozni, amikor születésének ünnepére készülünk. Damaszkuszi szent János a himnusz költészetben, amikor a korábbi nagy teológusok írásait rendszerezte, irodalmi tevékenységében ezt a szikla alapot mutatta fel kortársainak, és rajtuk keresztül nekünk.
DAMASZKUSZI SZENT JÁNOS keresztény állami hivatalnokcsaládból született Damaszkuszban, 622-ben. Filozófusnak tanult, igen eredményesen egy Kozmász nevű szicíliai szerzetestől, akit a család egy kalifa fogságából szabadított ki és fogadott be. Tanulmányai befejeztével valószínüleg apja hivatalát foglalta el.
726-ban a császár rendelete bálványimádásnak minősítette a szentképek tiszteletét. Ezzel 120 évig tartó képrombolási harc kezdődött. János vitairatokat szerkesztett a képek tiszteletének védelmében. Lemondva világi életéről, vagyonáról, előkelő állásáról, a jeruzsálem melletti Szent Szábbász kolostorban szerzetes, majd pap lett. Prédikációival és írásaival ő lett a keleti egyház utolsó nagy egyházdoktora. Sok könyve elsősörban a képrombolók elleni vitairat volt.
Alázatossága példaszerű volt, erre sok próbatételben adta bizonyságát, de az is mutatja, hogy írásaiban magáról, dicsőségéről semmit sem írt. Haláláról sem tudunk semmit, valószínüleg Jeruzsálemben halt meg 749. december 4-én. A képrombolók 754-ben "kiközösítéssel" itélték el, és csak 787-ben a Niceai egyetemes zsinat ismerte el érdemeit. XIII. Leó pápa szentünk tiszteletét az egész Egyházra kiterjesztette.
Példája:
dolgodat szorgalmasan végezd, ne követeljed a magad dicsőségét! |
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Vendég
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
piéta Vendég
|
Elküldve: Vas. Okt. 31, 2004 11:55 pm Hozzászólás témája: |
|
|
Halotti beszéd és könyörgés
(1192-1195 között)
Látjátok, feleim, szemetekkel,
mik vagyunk: íme, por és hamu
vagyunk. Mennyi malasztban
teremté kezdetben [Úr] mi ősünket,
Ádámot, és adta vala neki
paradicsomot házzá. És mind[en]
paradicsomban való gyümölcsök-
től monda neki élnie. Csupán
tiltá őt egy fa gyümölcsétől.
De mondá neki, mért ne
ennék: "Bizony, [a]ki napon eendel
az[on] gyümölcstõl, halálnak
halálával halsz". Hallá
holtát teremtő Istentől, de
feledé. Engede ördög inteté-
nek, és evék az[on] tiltott
gyümölcstől, és az[on] gyümölcs-
ben halált evék. És az[on] gyü-
mölcsnek oly keserű vala
leve, hogy torkát megszakasztja
vala. Nem csupán magának, de
mind[en] ő fajának halált evék.
Haraguvék Isten, és veté őt ez
munkás világba: és lőn
halálnak és pokolnak martaléka,
és mind[en] ő nemének. Kik azok?
mi vagyunk. [A]hogy is ti
látjátok szemetekkel: Bizony,
egy ember sem kerülheti el ez
vermet, bizony, mind ahhoz járó
vagyunk. Imádjuk Urunk Isten
kegyelmét e lélekért, hogy
irgalmazzon őneki, és kegyelmez-
zen, és bocsássa mind[en] ő
bűnét! É imádjuk Szent
Asszony Máriát és Boldog Mihály
arkangyalt és mind[en] angyalokat,
hogy imádjanak érte! És
imádjuk Szent Péter urat,
akinek ad[at]ott hatalom oldania
és kötnie, hogy oldja mind[en]
ő bűnét. És imádjuk mind[en]
szenteket, hogy legyenek neki
segedelmére Urunk színe előtt, hogy
Isten ő imádságuk miá bo-
csássa ő bűnét! És szabadítsa
őt ördög üldözésétől és pokol
kínzásától, és vezesse őt pa-
radicsom nyugalmába, és adjon
neki mennyországba utat,
és mind[en] jóban részt! És
kiáltsátok Urunkhoz háromszor:
kyrie eleison!
Szerelmes Testvéreim! imádjunk
e szegény ember lelkéért,
[a]kit Úr e napon e hamis világ
tömlöcéből mente, [a]kinek e
napon testét temtejük, hogy
Úr őt kegyelmével Ábrahám,
Izsák, Jákob kebelében helyezze,
hogy bírságnap jutva mind[en] ő
szentei és kiválasztottai között
jobb felől iktatnia élessze
fel őt! És tibennetek. Clamate
ter: kyrie eleison!
................
"Látjátukfelim szüktükhel, mik vogymuk! Isa pur es chomuv vogymuk..."
Első összefüggő magyar nyelvemlékünk egyben a legkorábbi finnugor szövegemlék is, az 1192-95 közötti időkből származó Halotti beszéd kezdő sorai. A páratlan értékű dokumentum a Pray-kódexben maradt fenn.
.........................
Márai Sándor
HALOTTI BESZÉD
Látjátok, feleim, szemtekkel mik vagyunk
Por és hamu vagyunk
Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek.
Össze tudod még rakni a Margitszigetet? ...
Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat
A halottnak szakálla nőtt, a neved számadat
Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak
Elporlanak, elszáradnak a szájpadlat alatt
A pillangó a gyöngy , a szív - már nem az, ami volt
Amikor a költő még egy család nyelvén dalolt
És megértették, ahogy a dajkaéneket
A szunnyadó, nyűgös gyerek álmában érti meg
Szívverésünk titkos beszéd, álmunk zsiványoké
A gyereknek T o l d i - t olvasod és azt feleli, o k é
A pap már spanyolul morogja koporsónk felett:
A halál gyötrelmei körülvettek engemet
Az ohioi bányában megbicsaklik kezed
A csákány koppan és lehull nevedről az ékezet
A tyrrheni tenger zúgni kezd s hallod Babits szavát
Krúdy hárfája zengi át az ausztrál éjszakát
Még szólnak és üzennek ők, mély szellemhangokon
A tested is emlékezik, mint távoli rokon
Még felkiáltsz: Az nem lehet, hogy oly szent akarat ...
De már tudod: igen, lehet ... És fejted a vasat
Thüringiában. Posta nincs. Nem mernek írni már.
Minden katorga jeltelen, halottért sírni kár
A Konzul gumit rág, zabos, törli pápaszemét
Látnivaló, untatja a sok okmány és pecsét -
Havi ezret kap és kocsit. A Mistress s a baby
Fénykép áll az asztalán. Ki volt neki Ady?
Mi volt egy nép? Mi ezer év? Költészet és zene?
Arany szava?... Rippli színe? Bartók vad szelleme?
Az nem lehet, hogy annyi szív ... Maradj nyugodt. Lehet.
Nagyhatalmak cserélnek majd hosszú jegyzékeket.
Te hallgass és figyelj. Tudjad, már él a kis sakál
Mely afrikai sírodon tíz körmével kapál
Már sarjad a vadkaktusz is, mely elfedi neved
A mexikói fejfán, hogy ne is keressenek
Még azt hiszed, élsz? ... Nem, rossz álom ez is.
Még hallod a hörgő panaszt: Testvért testvér elad ...
Egy hang aléltan közbeszól: Ne szóljon ajakad ...
S egy másik nyög: Nehogy ki távol sír e nemzeten ...
Még egy hörög: Megutálni is kénytelen legyen.
Hát így. Keep smiling. És ne kérdjed senkitől, m i é r t?
Vagy: Rosszabb voltam mint e z e k ? ... Magyar voltál, ezért.
És észt voltál, litván, román ... Most hallgass és fizess.
Elmúltak az aztékok is. Majd csak lesz, ami lesz.
Egyszer kiás egy nagy tudós, mint avar lófejet
A radioaktív hamu mindent betemet
Tűrd, hogy már nem vagy ember i t t, csak szám egy képleten
Tűrd, hogy az Isten tűri ezt s a vad, tajtékos ég
Nem küld villámot gyújtani, hasznos a bölcsesség
Mosolyogj, mikor a pribék kitépi nyelvedet
Köszöni a koporsóban is, ha van, ki eltemet
Őrizd eszelősen néhány jelződet, álmodat
Ne mukkanj, amikor a b o s s megszámolja fogad
Szorongasd még a bugyrodat, rongyaidat, szegény
Emlékeid: egy hajfürtöt, fényképet, költeményt -
Mert ez maradt. Zsugorin még számbaveheted
A Mikó-utca gesztenye fáit, mind a hetet,
És Jenő nem adta vissza a Shelley-kötetet
És már nincs, akinek a hóhér eladja a kötelet
És elszáradnak idegeink, elapadt vérünk, agyunk
Látjátok, feleim, szemtekkel, mik vagyunk
Íme, por és hamu vagyunk |
|
| Vissza az elejére |
|
 |
piéta Vendég
|
Elküldve: Vas. Okt. 31, 2004 11:50 pm Hozzászólás témája: |
|
|
Mindenszentek - halottak napja
2004-10-31 17:25
Mindenszentek és a halottak napja a halottakra való emlékezés ünnepe. Mindenszentek azoknak a szenteknek az ünnepe, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg. A katolikus egyház tanítása szerint a 9. századtól kötelező ünnep, amikor az élő és elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak. A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe 2000 óta újra munkaszüneti nap lett.
Halottak napja a kereszténység előtt - Halloween
November elsejének ünnepe, Mindenszentek napja az Egyesült Államokból indult, angolszász eredetű Halloween-ünnepre vezethető vissza (All Hallows magyarul mindenszentek). A nap előestéje (angolul "All Hallows Eve", rövidítve: Halloween) a kóbor lelkek, a kelták halotti istenének éjszakája. Halloween azonban az egyik legrégibb ünnep, melynek évszázados történetisége kevéssé ismert. Mai formája az évszázadok során több kultúra: a római Pomona-nap, a kelta Samhain fesztivál és a keresztény Mindenszentek napja hagyományainak keveredésével alakult ki.
A mai Anglia, Franciaország és az Ibériai-félsziget kelta természetimádói számára a Napisten volt a munka és a pihenés jelképe, a gazdag termés biztosítója. A kelta újévet minden év november elsején nagy fesztivállal ünnepelték, mely a nap uralmának végét, illetve a sötétség és a hideg uralmának kezdetét szimbolizálta. A kelták hite szerint ilyenkor Samhain a napisten a halál és a sötétség fogságába került. A hiedelem szerint Samhain október 31-én összehívta a halottakat, akik különböző formában és alakban jelentek meg előtte (a rossz lelkek általában állatok, főleg macska képében öltöttek testet). Október 31-én, miután a termést betakarították és elraktározták a hosszú, hideg télre, megkezdődött az ünnepség. A kelta papok a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt gyülekeztek, új tüzeket gyújtottak, termény- és állatáldozatokat mutattak be, tűz körüli táncuk jelezte a nap-szezon végét és a sötétség kezdetét. Mikor eljött a reggel, a papok szétosztották a parazsat a családok között, hogy azzal új tüzeket gyújthassanak. Ezek tartották távol a halottakat, és űzték el a hideget. November elsején az emberek állatbőrökből és állatfejekből készült ruhákba öltöztek, és a napisten, Samhain tiszteletére 3 napos Halloween fesztivált tartottak.
Az I. században a rómaiak elfoglalták Angliát. Hagyományaik közül a november 1-e körüli Pomona-nap, a gyümölcsök és kertek istennőjének ünnepe az évszázadok során keveredve a kelta Samhai-ünneppel, az őszünnep kialakulásához vezetett. A tűzünnepek az évben mindig párosan voltak jelen, így az őszünnep mellett a nyárünnep, azaz Szent Iván éjszakája jelezte az év másik komoly fordulópontját, mely hasonló kulturális metamorfózison ment át ebben az időben.
A keresztény hagyomány kialakulása
Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) azoknak az üdvözülteknek a közös ünnepe, akiket nem avattak szentté, illetve akik nem kaptak külön napot a naptárban. A Mindenszentek napja a Halottak napjának vigíliája, azaz ünnepi előestéje.
A hajdani rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték, szobrot emeltek, szentélyt állítottak számukra. Marcus Agrippa i.e. 27-ben építtette Pantheonnak nevezett hatalmas templomát, ahol a papok az összes isten tiszteletére áldoztak. A Pantheont aztán Rómában 610 (egyes források szerint 609) május 13-án keresztény templommá alakították, s IV. Bonifác pápa a templomot az összes vértanú tiszteletére szentelte. Innen ered a Mindenszentek napja.
A római hagyomány azonban nem az első volt a sorban, ugyanis a május 13-i dátum már korábban is ezen szentek ünneplésére szolgált. A kezdetek a IV. századra nyúlnak vissza: Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János írásaikban beszámolnak a Mindenszentek ünnepéről, melyet ekkor azonban még május 13-án, illetve a pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja.
Nyugaton 609-ben tűnt föl először ez az ünnep, mikor május 13-án a Szűz Mária, Vértanúk Boldogasszonya és minden vértanúk tiszteletére a már említett módon felavatták a Pantheont. Nemcsak vértanúkat, hanem valóban minden szentet november 1-jén először Angliában és Írországban kezdtek el ünnepelni a 700-as években. November első napja a megemlékezés napjaként a VIII. században, 741-ben, III. Gergely pápa (731-745) idején jelent meg először, aki a kategóriát tovább bővítve a Szent Péter Bazilika egyik mellékkápolnáját nemcsak minden vértanúnak, hanem "minden tökéletes igaznak" a tiszteletére szentelte. Mindenszenteket egyetemes ünneppé IV. Gergely pápasága alatt 844-ben vált. Az ünnepet még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tették át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék, ezzel ötvözve a régi hagyományt az újjal. 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan is elismerte az új ünnepet, és attól kezdve a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett. A katolikus egyház az ünnepet tehát november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja.
Halottak napja
A Mindenszentek napja után következő napot, Halottak napját 998 óta tartják november 2-án. Ez az ünnep összefügg azzal a századvégi szorongásos hangulattal, mely 1000-re a világvégét várta. Ilyen elképzelések mellett igyekeztek a halottakkal "jóban lenni", az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A sírokon gyertyát gyújtottak, hogy "szegény, fázós lelkek annak fényénél melengethessék magukat". A november 2-i halottak napja konkrétan Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048,) ered. Ő ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette. Ez a rendelete (998) mindmáig fennmaradt. Az ezredvégi világvége várás elmúltával azonban az ünnep megmaradt, egyre inkább elterjedt, és a 14. századtól Róma is átvette.
Népszokások
Halottak napjának hetét a halottak hetének is nevezik. Ezen a napon szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése és a gyertyagyújtás. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak: a gyertyák fényénél a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszatalálhatnak a sírba, nem kísértenek, és nem nyugtalanítják az élőket.
Sokfelé szokás volt, hogy a halottak számára megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra (a bukovinai magyarok körében pedig még a temetőbe is vittek ennivalót s a sírokra helyeztek belőle, a maradékot pedig a koldusoknak adták). Szeged környékén "mindönszentek kalácsa", "kóduskalács" néven üres kalácsot ajándékoztak a szegényeknek. Székely népszokás szerint egész kemencére való cipót sütöttek, amelynek Isten lepénye vagy halottak lepénye volt a neve. Ezt kiosztották a templom előtt gyülekező szegények között.
Zentán Mindenszentek napján a család minden tagja meggyújt egy gyertyát, azt tartották, hogy akié a legelőször leég, az hal meg leghamarabb. Az égő gyertyát nem szabad más sírra tenni, mert annak a halottnak a bűne, akinek a sírjáról elvették, átszáll a másik lelkére.
Többfelé úgy tartották, hogy Mindenszentek és Halottak napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban. A hagyományos paraszti közösségek egy részében "a halottak hetén" munkatilalom van: nem szabad földet művelni, mosni, meszelni, káposztát elsózni, hogy "ne zavarják a holtakat", s "mert a besózott káposzta meglágyul", és mert mindez bajt hozhat a ház népére. Ehelyett őröltek, kukoricát morzsoltak.
mult-kor.hu - fideszfrakcio.hu |
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Mórgos Vendég
|
Elküldve: Szomb. Okt. 09, 2004 7:59 am Hozzászólás témája: |
|
|
Imádkozzunk együtt a a krakkói Magyar Kápolna felszentelése idején
Aktuális: 2004.10.09. 10:00
Imádkozzunk együtt szombaton 10 órakor a krakkói Magyar Kápolna felszentelése idején Ady ligeten, a Szent István kápolnában!
Megközelíthető a Hűvösvölgyből induló 63-as autóbusszal hat megálló, a játszótér mögött.
Szeretettel vár mindenkit:
Kemenes Gábor atya
imperfectum
Európa reménye
Egy öreg kontinens mit is remélhet még,
ha évezredek súlya alatt úgy hullott szét,
mint rossz család, hol a testvér testvér ellen fordul -
ahol nincs más megoldás a békére, csak a háború.
Az öreg kontinens most új dalért kiált,
hogy testvér-kezet nyújtsunk és feledjük, ami bánt,
hogy a nemzetek között újra éljen a béke,
az egyetlen megoldás: Krisztus, Európa Reménye.
//: Európa Reménye, békességnek Istene,
jöjj közénk és maradj velünk Jézus Krisztus! :/ Európa Reménye!
Hosszú lesz az út, míg e földrész rátalál
az Élet forrására, mely mindenkire vár,
de ha együtt mondjuk el, hogy van egy szebb világ,
meghallja majd minden szív és Krisztus mellé áll.
Európa Reménye... |
|
| Vissza az elejére |
|
 |
piéta Vendég
|
Elküldve: Vas. Szept. 26, 2004 11:39 pm Hozzászólás témája: |
|
|
Orbán Viktor Máriaremetén
2004. október 1-én, pénteken 17:00 órától a Máriaremetei Bazilika kertjében Budapest, II. kerület Templomkert 1. - ünnepi műsorral emlékezünk meg a Széchényi Terv hozzájárulásának újabb megvalósult létesítményéről, a Bazilika szabadtéri oltárának rekonstrukciójáról, valamint a 2003-ban a Kárpát medencéből összesereglett 5000 ember tevőleges segítségével a Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetsége által létrehozott Szent Korona Domb 365 marék földből épített létrehozásáról.
A PPKSZ a domb mellett egy három méteres, Torockón készült Kopjafát állított fel, amelyet Esterházy László, a Máriaremetei Bazilika plébánosa, Ferencz Gábor unitárius lelkész (Torockó), Lukácsi Szilamér református lelkész (Erdőcsinád) fogja megszentelni.
Az ünnepi műsorban Bánffy György Kossuth díjas színművész, Ferencz Éva Magyar Örökség díjas énekművész, Gulyás Dénes Liszt díjas operaénekes, a PPKSZ tárogatósa Nagy Pál és a Bazilika Kórusa lép fel.
Beszédet mond dr. Balsai István, a II. országgyűlési képviselője, Ferencz Gábor Unitárius lelkész (Torockó), Koltay Gábor rendező, Duray Miklós a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke, dr. Láng Zsolt a Fidesz MPSZ II. kerületi elnöke.
Az ünnepség főszónoka: Orbán Viktor, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnöke. |
|
| Vissza az elejére |
|
 |
piéta Vendég
|
Elküldve: Vas. Szept. 12, 2004 12:19 pm Hozzászólás témája: |
|
|
A Virtuális Plébánia egy magyar katolikus portál, amely a régi Virtuális Plébánia alapján, a Katolikus Ifjúsági Mozgalom (KIM) támogatásával, a KépHangTár, valamint az Emberhalász játék és a KIM honlap készítőinek közreműködésével jött létre.
http://uj.plebania.net/ |
|
| Vissza az elejére |
|
 |
piéta Vendég
|
Elküldve: Szomb. Szept. 11, 2004 11:25 pm Hozzászólás témája: |
|
|
Ösztöndíj katolikus fiatalok támogatására
A Katolikus Központi Alapítvány pályázatot hirdet a Szent Imre ösztöndíj elnyerésére, melyre minden 9-12. osztályos középiskolás, vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozaton, első diplomás képzésben részt vevő, magyarországi tanintézményben tanuló katolikus fiatal jelentkezhet, aki jó tanulmányi eredményt ért el és családja vagy saját anyagi helyzete indokolja a külső segítséget. A pályázatok elbírálása elsősorban a tanulmányi eredmény, az egy főre jutó jövedelem, a testvérek, eltartottak száma, a hitoktatásban és a közösségi életben való részvétel alapján történik.
A Kuratórium határozata értelmében nem fogadható el annak a pályázata, aki az előző évi ösztöndíj-szerződésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget.
A pályázatot kizárólag az erre a célra készített űrlapon lehet beadni, 2004. szeptember 25-ig. Más formában megírt pályázatot nem tudunk elfogadni. A pályázati adatlapot az Alapítványtól felbélyegzett, megcímzett válaszborítékkal lehet kérni (1406 Budapest Pf. 79). A pályázat beadható az újságban megjelent, vagy az internetről letöltött adatlapon is. A pályázatok elbírálása decemberben történik.
A pályázatokat 2004. szeptember 25-ig kell benyújtani postán a Katolikus Központi Alapítvány címére: 1406 Budapest, Pf. 79. A borítékra kérjük ráírni: Ösztöndíj pályázat. A pályázathoz csatolható az oktatási intézmény vezetőjének, diákönkormányzatának és a helyi plébánosnak, hitoktatónak az ajánlása. (Az írásbeli ajánlások az elbírálást megkönnyítik, de nem jelentenek előnyt a pályázó számára.)
A pályázathoz bélyeggel ellátott, megcímzett válaszborítékot kell csatolni!
Az ösztöndíjat egy tanévre lehet elnyerni. A kuratórium döntése után az Alapítvány az ösztöndíjassal szerződést köt az ösztöndíj folyósításának feltételeiről. A megkötött szerződés egy tanulmányi évre szól, az ösztöndíj újabb pályázat alapján ismételten elnyerhető. Csak a határidőre beérkezett és pontosan kitöltött pályázatokat tudjuk elbírálni. |
|
| Vissza az elejére |
|
 |
|
|
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban
|
|
|
|